kocsiban is

A reggeli mesenézés nagyon jó.

 

De még jobb valakinek az öléből.

Az egyik dobozban talált egy régi, 101 kiskutyás videokazettát:
- Nézd csak, Anyu, kutyamese!

A kávéscsészémbe kapaszkodva nagyokat pislogok. Szirka figyel:
- Pilláztál!

Öltözködés, én kilépek a felkabátozott gyerekekkel az ajtó elé, míg Andris is felzárkózik. Szirka az ablakon át kukucskál befelé:
- Apának is van sapkája! Gyönyörű!

Pattogót veszek a táljából:
- Nem jó! Ne tedd meg sokamat!

Beülünk a kocsiba, indulás előtt hátranézek rájuk. Szirka visszamosolyog:
- Kocsiban is szeretlek, anya!

Előkerültek az eddig nem különösebben kedvelt fakockák. Most jókat játszottunk vele. Szirka nem hazudtolja meg magát: keres belőle anyukát, apukát, gyerekeket, meg ügyes kislányt, aki meg is puszilja az apukáját.

Azért épít is. Az én felborult kapumat (Ármin is játszott) rekonstruálja és továbbfejleszti:

tökéletes páros

Szirka szeret gondoskodni, Ármin mindig szívesen működik együtt pár potya falatot.

Sült krumpli maradékát osztja tepsiből, szedőkanllal:

Saját uzsonnájával kecsesen örvendezteti testvérét:

sebesülés

Szirka tegnap friss sebekkel az arcán jött meg az oviból. Nem voltak mélyek, de csúnyák (láthat egy anya szépnek egy sebet a lánya arcán?) és a szeméhez ijesztően közel estek. Kérdeztem, mi történt, senki sem tudta. Szirkát is faggattam, előadott valami sztorit arról, hogy nagyapónak (aki hazahozta) elfújta a szél a kalapját és elesett. Tekintve, hogy 1. nagyapó nem hord kalapot, 2. nem ő sérült meg és 3. a Tesz-vesz sorozatban a malacnak mindig elfújja a szél a kalapját és elesik, úgy tekintettem, hogy ez a nagyon jó kis válasz nem ehhez a kérdéshez tartozik.

Aztán jöttek a bácsik, hogy a festés befejezésének megkoronázásaként felfúrják a polcokat a falra. Az egyikükhöz Szirka odament, közölte vele, hogy szereti, mire kapott egy "aranyos cica vagy"- szerű választ és ettől teljesen megnyílt:
- Szirkababa vagyok. Gyógyul. Fáj nekem. Leestem csúszdáról.

mi van az érintőn

Nos, az érintőn gyarapodnak a posztok. Megjelent pl. a Különleges babáink hordozásáról szóló itteni poszt folytatása, egy sorozatban elkezdtem az EC-t a kályhától bemutatni, elindult a mozaik rovat, amelyben SNI gyerekeket mutatnak be a szüleik (az első Eszter, holnap jön Jázmin), megy a játszótérmustra (eddig egy XII. és egy XIX. kerületi játszival), vannak tudományos alapú posztok pl. arról, hogy honnan jön az erkölcs vagy hogy jobb szülők-e az intelligensebb emberek - és még sok minden más. Még a héten elkezdek egy sorozatot a nehezen kezelhető gyerekekről.
Csak tessék, csak tessék, folyton folyvást!

Szirka játszóteret tesztel

szombat lesz; foladék

Reggeli után a Szirka badiját csekkolom, hogy el lehet-e benne indulni, vagy cserélni kell. Nem tetszik neki az öltözködés perspektívája:
- Ne nézzed badimat, gyönyörű!

A rajzfilmen a téli jelenet után virágok nyílnak és lepkék szállnak.
- Tavasz lett! - mondja Szirka.

Előzetest mutatnak A dzsungel könyvéből, Szirkának nagyon felkelti az érdeklődését, sokszor kérdezi, hogy "Dzsuggelkömme lesz? Majugli?" és sokszor elmondom, hogy nem most, majd máskor, csak reklámja volt stb., még azt is elmagyarázom, hogy ma szerda van, még kettőt megy oviba, csütörtökön és pénteken, és majd szombaton, amikor nem lesz ovi, akkor jön A dzsungel könyve.
Másnap megint szóba kerül a dolog, Szirka magától mondja:
- Dzsuggelkömme, szombat lesz.
(És tudja is, hogy ez azt jelenti, hogy nem most lesz és nem is kezdi újra mondani!)

Kimászik a takaró- és matrackupac alól:
- Kisvakond voltam!

Nekem továbbra is aranyosak a szirkizmusok, a Jaj, másikam!, az Egíss pokojni Szíkababának a cuccát! és az igekötők kreatív használata:

Valami új étellel kínálom, nem tetszik neki, de tudom, hogy szeretni fogja, noszogatom, hogy kóstolja csak meg. A kezemben tartott darabból harap egyet, majd csillogó szemmel azt mondja:
- Tedd meg! - és az asztalnál a helyére mutat.

Megáll a kávéfőző előtt, amiből a kávé vége kotyog ki és elkiáltja magát:
- Apa, elsült kávé!
(A kenyér is elsül.)


Ármin is csacsog:

Szirka magyaráz valamit, de nem hallom jól:
- Nem értem, mit mondasz, Ármin is itt csipog.
Ármin megerősít:
- Csip-csip-csip!

A tapírt szeretné megnézni a könyvben:
- Papírt keresem.

Telefonál:
- Hajópiszi! Hajópiszi! Hajópiszi! (Halló, puszi!) Mamájak beszétem. Leteszem.

Orromat megfogja:
- Répa!

Leül az Andris számítógépéhez:
- Dolgozok betűket.

Száraz kenyérdarabot bányászik ki a hűtő alól, Szirkának adja:
- Tessék, finom.

A felfordulásban sikerül megkaparintania egy lisztesdobozt, zsupsz 1 kg liszt a kőre.
- Hát te meg mit csinálsz?!
- Tortát! - és néz rám, hogy osztozom-e a lelkesedésében. Hát nem, beteszem a másik szobába, hogy feltakarítsak, de ugyanazzal a lendülettel már jön is utánam:
- Szia, megjöttem.

Üzletközpont bejárata előtt furcsa szökőkút: nem spriccel, csak egy nagy gömbön csorog le a víz. Ármin mutatja:
- Foladék!

Haladunk

Már hármat a befestett, új szobákban aludtunk. Hosszabb így az altatás, egyelőre két felnőtt is kell hozzá, no meg első két éjjel ki is jött Szirka, hogy Andrist is megkeresse, de harmadik nap már elég volt neki, hogy megsimogattam és elmondtam, hogy Apa is alszik az ágyában, te is aludj a szép új ágyikódban. Az a cél, hogy
1. a két gyerek tudjon egy szobában aludni (ez már kb. meg is van, egy hete így megy)
2. Szirka szokja meg az egyszemélyes ágyat és aludjon benne egyedül
3. egy felnőtt elég legyen nekik az elalváshoz is
4. lassacskán szokjanak úgy össze, hogy csak elalváshoz igényeljék a társaságunkat (ehhez persze az is kell, hogy Ármin lemondjon az éjszakai kelésekről - a jelek szerint ez nincs túl közel)

Ami a pakolást illeti: szerencsére nem kell sietni vele, mert az emberünk beteg lett, mielőtt rögzítette volna a polcokat, úgyhogy a cucc nagy részét ha tudnám se tudnám elrakni. Mondjuk a kis részét se tudtam még, nem engednek szabadságra.

a leggyakrabban hallható párbeszéd

- Felmászok, Anya!
- Ne mássz fel, mert leborul az egész!
- Felmásztam!
(Ma egy párszor azt is megkérdezte, hogy sokat pakoltam-e, mert tegnap erre hivatkozva próbáltam lebeszélni a díbolásról. Persze csak akkor kérdezte, amikor már fenn trónolt a tetején.)

mutatom

Van egy hálószoba, amit már kifestettek. Íme:

Nem tudom a belsejét igazán megmutatni, mert ez van az ajtajában:

Van még a másik:

Főszerepben a penésszel, ami a szekrény mögött volt. Irtózatos.

Persze van, ami mindig szép:

 

Na most van még a nappali, szíveskedjünk befáradni itt:

Nézzünk balra:

 

Majd jobbra:

És vessünk egy pillantást a bejárati ajtó elé is (más már úgysem férne oda):

Igen, felmerül a kérdés.

És nem, nem tudom a választ.

Na jó, egy kérdésre mégis megmondom a választ. Nálam mindig elsődleges volt, hogy a gyerekek jól elférjenek a lakásban, legyen hely játszani, mozogni. Néztem a fenti tájat és azt kérdeztem Andristól, hogy hogy fognak így játszani a gyerekek. Ők nem gondolkoztak rajta.

Felmásztak az egész kupac tetejére!

Pedig gondolhattam volna, mert már pakolás közben örvendetesen bővült az INKVIZIT termékcsalád:

a legszebb

az őszi napsütésben mesét olvasni Apával:

de azért ez se csúnya:

kicsi leszel

Szirka keresi a babáit:
- Hol van sok gyerekem, Anya?

Havas képet lát, tudja, hogy tél van.

A lego babák virágot látnak.

Mutatom neki a sebesülésemet:
- Nem baj, Anyu, gyógyul. (Semmi baj, Anyu, meggyógyul.) Veszlek (viszlek) doktorbácsihoz. Kicsi leszel, veszlek.

Lapozunk visszafelé a blogban, elérünk a nyár végi nyaralós képekhez. Ármin szívbéli csigáját akarja folyton látni, Szirka fantáziáját az indítja el, amikor mondom, hogy olyanok a képen, mint Jancsi és Juliska. Előkeresi ugyanazt a ruhát, amit akkor viselt (most ez nem is olyan kis teljesítmény), felveszi, és azt mondja:
- Juliska vagyok - majd átmegy az apjához és elmagyarázza neki, hogy kalácsházikóba mennek.

Ármin egyre több szót fűz egybe, pl. Máté is alszik. Ágyikóba. vagy Apa elment. Keresem szobába., azt is tudja, mi történik, ha nem fogad szót: Apa szomorú. és igyekszik kifejezni a kívánságait is: az én csészémből ittak vizet, nagyon finom volt. Ármin után Szirka is jött, hogy igyon a mennyei nedűből, amikor Ármin izgatottan közbeszólt:
- Szirkának nem. Árminkának.
Szerencsére volt még a csapban.

költözés közeli állapot

2 éven belül harmadszor.
Az sok.
Most éppen azért, mert a két hálószoba - a messze északon - kegyetlenül penészedett. Megcsináltattuk a külső szigetelést és most belülről hámozzák és csomagolják újra a szobákat. Ha már lúd, egy kicsit át is alakítjuk a dolgokat. Pl. újra nekifutunk a gyerekek együtt altatásának, amit legutóbb egy éjszaka után feladtam. Most Szirka kap egy új ágyat és nagylányosan egyedül alhat. Reméljük, hogy akar is.

Gyerekként nagyon szerettem, amikor festés volt nálunk. Élveztem, hogy minden másképp van, a bútorok, a tárgyak, a szabályok. Sosem felejtem el, milyen jó érzés volt, amikor a hálószobában reggeliztünk - fejedelmi vajas pirítóst, citromos teával. Olyan volt, mint egy nagy kirándulás.

Most ugye a rengeteg pakolás kissé beárnyékolja a dolgot, de valahol a kisgyerek mégis örül bennem a felfordulásnak.

Az EC-ről a nők lapjában

Árminos videók még a nyár végéről

inkább a családnak meg a hardcore rajongóknak

focizik, szökteti magát:




így olvasott (vagy fejjel lefelé):




és így ment dolgozni:

egy hónappal ezelőtt még teljesen más világ volt

• Ármin még Bojitának hívta Boribont (a -ta a becézést szolgálta)

• Szirka nem azt kérdezte, hogy "Mi ez?" hanem azt mondta, hogy "Nézd meg!" és várta, hogy megmondjam, mi az.

• Mindketten olyan békések voltak, hogy az a mostani állapothoz képest szinte hihetetlennek tűnik. Ármin alibiből nyáladzik is egy kicsit, hogy mondhassuk, talán a foga jön, de tény, hogy alapvetően kb. annyit van ölben, mellen és síróshisztiben, mint kisbaba korában, a "hasfájós" időszakban. Csak akkor még nem tudott verekedni meg dobálózni. Mondjuk azt sem mondta, hogy szeretlek és puszit se adott még, úgyhogy kb. egálban vagyunk.

mondanak ezt is, azt is

Nagyon megtetszett Szirkának a Pinokkió mesejáték. Kéri, figyelmesen hallgatja, a zenékre táncol és időnként nagy átéléssel magyarázza nekem, hogy elszökött a Pankinó vagy kitartóan kérdezgeti, hogy hóvan Dzsepitó? Talán most érzett rá igazán a hosszabb mesék ízére, könyvéből meséli Pojoszkát, a majaszkákat, no meg Anna és Petit, amiben valójában Szirkababa és Árminkocska szerepel és az Anya persze én vagyok. Jókat mond közben, de gyorsírónak kéne lenni hozzá. Az "Alvótársak"-ból megjegyeztem annyit, hogy Nem szeretett álmos lenni meg hogy a babák azok Pampuskák.

Ha már babák, azoknak a beszélgetéséből is egyere több az érthető, követhető dolog. Egész másképp beszélnek, amikor anya-gyerek viszonyban vannak (egyik baba nyafog, a másik nagyon kedves hangon nyugtatgatja, jól van kis drágám) vagy amikor mindketten gyerekek (Leszünk barátok?)

Néha meg becsúszik egy-egy Én is megyek odajönni! vagy Hapci! Hapci! Nem ízlik jellegű aranyosság.


Ármin főz, egyenként sorolja és önti bele a hozzávalókat:
Főz. Vizet: víz-víz-víz.
Cukrot: cu-cu-cu.
(Egy kiürült buborékfújóból) Bubojékát: bu-bu-bu.

Séta közben találkozunk egy kis zsebkutyával:
Kicsike. Hehehe! Csikis (= vicces). Szia babakutya!

Rajtakap, hogy a mérlegen állok, ő is akarja:
Mégeccer lépek ide. Számokat!

babát rajzolt

aztán kanyarított neki még két oldalra kezét:

és ilyen lett:

Aztán még megmutatta a száját, hogy mosolyog.

Én odáig vagyok, hogy kitalál egy stílust, most ezt a spirálos-gömbölyítőset, és egy egész, egységes művet létrehoz vele. Tökéletes illusztráció a Picasso-mondáshoz: a nagy művészek azért izzadnak, amit egy kisgyerek a kisujjából kiráz, játékból.

lovagi torna

a napsütötte teraszon:

Reszkessetek porsárkányok!

mi van a lány kezében...

... aki épp az apját varázsolja, hogy "Én is szeretlek, drága Apám!"?

Cuccnak indult, de most már ebid van benne.

Hát persze! Pingvinkosár!

nem csak hogy

minimális segítséggel kirakta ezt a mozdonyt (úgy, hogy a mintákat elő sem szoktuk venni, csak szabadon rakosgatjuk a mágneseket), hanem utána az elemeket is szépen visszarakosgatta szétválogatva a külön-külön kis dobozaikba!

érintő

Bizonyára sokan tudjátok, hogy az origo elindította a blogszolgáltatását, a postr-t. Engem megkértek, hogy vezessek náluk blogot, amit kiemelten kezelnek (pl. a posztok, ha olyanok, megjelennek az ajánlóban a postr címlapján és az origo címlapján is). A blog témája a (válaszkész) csecsemőgondozás, a (kötődő) nevelés és a sajátos nevelési igényű gyerekek nevelése, ezeknek a területeknek a metszete, kb, mint a szirkablognak az a része, ami nem konkrétan Szirkáról szól.

A címe "érintő", mert sokféle témát érint, mert a kötődő nevelésben emblematikus fontosságú a szülő és gyerek közötti testkontaktus, és mert reményeim szerint megérint majd olyanokat is, akik eddig idegennek érezték a "fogyatékosok világát", mert nem látták, hogy az ugyanaz, mint az ő világuk.

Egyelőre főleg olyan cikkek vannak fenn, amik itt a blogon vagy magazinokban már megjelentek - ha nem is ugyanilyen formában (részletesebb és/vagy frissített változatok). Ezek mellett terveim és vágyaim szerint lesznek majd a témába vágó blog-, honlap-, könyv- és rendezvény ajánlók, értékelések eszközökről, játékokról, játszóterekről, játszóházakról, praktikus tanácsok a Down-szindrómások életében gyakrabban jelentkező nehézségek leküzdéséhez (mozgásfejlesztés, beszédfejlesztés, önellátás stb.) valamint bemutatkozhatnának Down-szindrómás (vagy más SNI) gyerekek, felnőttek és az őket segítő szervezetek is.

Azoktól a kedves olvasóktól, akik SNI gyereket nevelnek, azt szeretném kérni, hogy ha szívesen bemutatnák kisebb-nagyobb csemetéjüket, küldjenek egy mailt a szirka kukac gmail pont com címre! Néhány személyes dolgot kérdeznék, olyasmiket, aminek az az üzenete, hogy a DS (SNI) gyerekek/felnőttek is elsősorban emberek különböző tulajdonságokkal, és csak mellesleg downosok (vagy másképp mások) - ezt beazonosítható adatok nélkül is lehet. Előre is nagyon köszönöm, ha tudtok segíteni!

Örülnék még annak is, ha az ország minél több részéből lennének játszótér/játszóház ajánlók és ha hasznosnak találtatok valamilyen eszközt, játékot (akár saját készítésűt is) és szívesen megosztanátok a tapasztalataitokat, ilyeneket is küldhettek - ehhez nem kell SNI gyerek sem :)

Ha írtok mailt, elküldöm a szempontokat, hogy kb. mit gondolnék a bemutatkozásokban és az ajánlókban.



Köszönöm, hogy ezt a hosszút végigolvastátok :) és remélem, sokan találkozunk az érintőn: gyertek és nyilvánítsatok véleményt, tetszést vagy nemtetszést!

(technikailag még nem tökéletes a rendszer, ne ijedjetek meg tőle)