Sok jó tanácsot, ötletet írtatok már nekünk. Most az jutott eszembe, hogy biztos mindenkinek vannak olyan nagyon apró trükkjei, amikkel akkor segít magán, ha az ereje már nagyon fogytán van (=teljesen ki van készülve) és nincs senki, akitől segítséget kérhetne. Gyűjtsünk ilyeneket a kommentekben és talán találunk köztük olyanokat, amiket még nem próbáltunk és egyszer életet ment majd. Olyanokat írjatok, amikhez nem kell nagy energiaráfordítás, mert amikor az ember le van merülve, nincs ereje semmihez.
Kezdem az én trükkjeimmel.
Ha eljutok sétálni, ügyelek rá, hogy ne a földet bámuljam, hanem amennyire csak a gyerekektől lehet, szemmagasság fölé nézzek: a fák koronáját, az épületek díszeit. Ha az ember kihúzza magát és felfelé néz, jobb kedve lesz, mint ha gubbaszt. (Séta nélkül is meg lehet próbálni, csak a magakihúzást, amikor szívünk szerint roskadnánk.)
Ha már úgyis muszáj a családot ellátni, valami olyat csinálok, aminek örülnek, abból én is tudok töltekezni. Pl. úgy tálalom az ételt, hogy a feltétből/díszítésből egy mosolygó száj és két szem jöjjön ki.
Utólag teszem hozzá, hogy lehetőleg olyanokat írjatok, amikhez nem kell lepasszolni a gyerekeket. Ha van olyan opció, hogy kicsit magunk legyünk, könnyebb regenerálódni, de mi van akkor, ha erre nincs lehetőség? Szóval tényleg nagyon apró és tényleg trükk legyen, hogy a magamfajták is tudják használni.
Köszi!
Angyali történet
2 napja
bejegyzés
27 megjegyzés:
Zenet teszunk, tancolunk egyet, enekelunk :)Kislanyom is nagyon elvezi, engem is feldob ahogy o szorakozik.
A kedvenc zeném engem is mindig feldob. Egy nagy tábla finom csoki is. Egy kád forró, habos vízben lazulás is (ha van kire bízni addig a legkisebbet). Séta a friss levegőn. Éneklés. Sütni valami finom sütit. Felhívni telefonon valakit, akit szeretek és jó vele beszélgetni.
Főzök egy tejeskávét, leülök vele 3 percre a kedvenc fotelomba. Talpam alatt a masszásgörgők (450 ft-ért már kapni nagyobb áruházakban). Utána a nagy lábujjaim is átmasszírozom (fej idegvégződési itt vannak) lehetőleg valami kellemes illatú krémmel. Ez kb. 5 perc, de felfrissít. Ha lehet, közben zene (és kivételesen nem egy 2 és 1 éves ízlése, hanem a sajátom szerin :-) )
Én is a telefonra, emailre, bármire, vagyis a "Valaki, akivel jó lenni/beszélni"-re szavazok! :) Meg a csokira! :D ;)
Van egy dobozom, amiben a barátaimtól kapott régi leveleket, képeslapokat gyűjtöm. Ha rossz kedvem van, vagy csak lazítani akarok, előveszem a dobozt, és elolvasok pár levelet.
Vagy a gépen átnézek néhány fotós mappát, amikben emlékezetes eseményekről készült fotók vannak.
http://kepfeltoltes.hu/100121/Yoriko_vacsor_ja_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Ez olyan, mint a tiéd :)
köszönöm szépen, ezek is nagyon jók! a zenés-táncos nálunk is működik :)
önző módon az bátorítanám, hogy főleg olyanokat írjatok, amihez nem kell a gyerekeket lepasszolni - pl. ha én néha ezt megtehetném, talán nem is merülnék le...
A szepet keresem - ha van erom setalni akkor a gyereken kivul :)magammal viszem a fenykepezogepet es fenykepezek (segit a szep tudatositasaban), ha nincs akkor otthon zenet hallgatok, tancolok, kimegyek a kertbe megcsodalni a viragokat - es ehhez hasonlo aprosagok. Ugyanakkor takareklangra allitom magam, csak eppen a legszuksegesebb tennivalokat vegzem el (ellatom a kisfiam) es jobb napokra halasztok minden mast. Ezenkivul meg igyekszem elfogadni ezt az allapotot (is). A bekes elfogadasban, tudomasul vetelben szamomra mindig akad valami ami aztan elindit a megoldas fele.
Beteszem a legkisebbet a ketrecbe (kiságy) nem érdekel, hogy visít....végülis mindegy, hogy hol visít, mellettem vagy két ajtóval odébb, a nagyot beküldöma szobájába és 5 percet kérek tőle (lekenyerezem egy kis csokival, v matricával vagy mittoménmivel) felolvasztok egy tábla csokit, tejbe/vízbe lehet tenni és jó sűrű, elkortyolgatom és egy két viccet megnézek a neten. Röhögök egy jót és máris jobb. Ha nagyon k.o. vagyok benyomok egy dvd-t és kifexek a szőnyegen mint a kutyám (ami nincs, de valószínűleg ilyen nyálcsorogva feküdne) és arra gondolok, hej de caranya vagyok, hogy a két gyerek agysorvad a tv előtt. De vannak órák amiket néha egyszerűen túl kell élni és az, hogy túléljem minden erőm felemészti. Például a mai, amikor 3 órát aludtam azt is 15 perces bontásokban. Te legalább tudod, hogy ez átmenti, van egy nagyobb gyerkőcöd és tudod, elmúlik ez a folyton anyára szorulok időszak. Vagynem? Mond, hogy de!
:DDDD
Kitartás! Akinek nincsenek ilyen napjai az vagy nem anya, vagy tud valamit, ami sok pénzt érhet!
Beteszem a legkisebbet a ketrecbe (kiságy) nem érdekel, hogy visít....végülis mindegy, hogy hol visít, mellettem vagy két ajtóval odébb, a nagyot beküldöma szobájába és 5 percet kérek tőle (lekenyerezem egy kis csokival, v matricával vagy mittoménmivel) felolvasztok egy tábla csokit, tejbe/vízbe lehet tenni és jó sűrű, elkortyolgatom és egy két viccet megnézek a neten. Röhögök egy jót és máris jobb. Ha nagyon k.o. vagyok benyomok egy dvd-t és kifexek a szőnyegen mint a kutyám (ami nincs, de valószínűleg ilyen nyálcsorogva feküdne) és arra gondolok, hej de caranya vagyok, hogy a két gyerek agysorvad a tv előtt. De vannak órák amiket néha egyszerűen túl kell élni és az, hogy túléljem minden erőm felemészti. Például a mai, amikor 3 órát aludtam azt is 15 perces bontásokban. Te legalább tudod, hogy ez átmenti, van egy nagyobb gyerkőcöd és tudod, elmúlik ez a folyton anyára szorulok időszak. Vagynem? Mond, hogy de!
:DDDD
Kitartás! Akinek nincsenek ilyen napjai az vagy nem anya, vagy tud valamit, ami sok pénzt érhet!
upsz, hiba a rendszerben...bocs h dupláztam.
van egy másik megoldás, de nem épp túl vidám..ha minden kötél szakad bemegyek a fürdőbe és jól kibőgöm magam...attól jobb szokott lenni.
Ha nagyon el vagyok keseredve Eszter lányom szemébe nézek, megölelem, beszívom édes babaillatát és ha még ezután is görbülne a szám akkor szoktam:
1. zenét hallgatni
2. sütni valami finomat
3. üvegfestéssel bíbelődni
4. megöntözni a virágokat
5. egy csésze kakaó vagy tejeskávé
6. kimenni egy kicsit a teraszra/kertbe
7. pps-eket nézni, e-mailt írni, telefonálni, chatelni sorstárs anyákkal, vagy barátnővel
8. aludni egyet délután amikor a csemete is alszik
9.csendesen imát mondani
10. takaréküzemmódba helyezkedni, csak a legszükségesebb dolgokat végezni
11. beleülni egy kád vízbe, ha van kire bízni addig a kislányom
12. hajat mosni
Engem a jóga mindig nagyon kikapcsol. A baba-mama jógát (nem próbáltam, egyelőre nincs kivel:)) szerintem otthon is meg lehet valósítani: egy-két stresszoldó jógagyakorlatot kinézel a netről (pl. http://www.yogajournal.com/poses/finder/therapeutic_focus/t_stress), a nappaliban a szőnyegen csinálod, közben tudod figyelni Ármint, ahogy molyol, Szirkát meg megkéred, hogy csinálja veled, a tekergőzés biztos jó móka neki.
Mi ilyenkor mindig orvososat jatszunk :)
En lefekszem a foldre, Aron baby (3 hnapos) mellettem fekszik, a nagyfiu (2 es fel eves) pedig megvizsgal minket. Nekunk persze mindenunk "faj", kezunk, hasunk labunk, stb. tehat jo sokaig tudunk fekudni, mikozben Bercel boldog orvos bacsikent tenykedik... :)
ha NAAAAgyon nagyon faradt vagyok, akkor a kissebbet olbe veszem, bemegyunk a haloszobaba, mi az agy szelen ulunk, a falnak tamasztott hattal, kenyelmesen. Bercel pedig kivetelesen kedvere ugralhat az agyon - es teljesn odavan a gyonyortol, legalabb 20 percig
- meg egy tipp: engedunk egy nagy kad meleg vizet, es pancsolunk egyutt egy jot. Termeszetesen jar nekunk ilyenkor furdoso meg minden, szoval jol ellazulunk, es autozunk a kadban pl. :) A kissebb gyerkoc ilyenkor altalaban hordozoban van elottunk a kadban, es ot mindenfele mokaval szorakoztatjuk a kadbol (mokas arcokat vagunk, verset mondunk neki, stb.)
- összefutni más kimerült anyukákkal és gyermekeikkel
- családilag elmenni egy jó kis fürdőbe. Még ha nem is nyílik lehetőség úszásra, engem nagyon fel tud dobni egy közös kis ejtőzés...
- egymást felváltani - mondjuk hétvégén - és amíg az egyik pesztrál, a másik beül egy jó forró, illatos fürdőbe (tudom, Szirka már feléri a kilincset ;))
- facsarni egy nagy adag narancslevet
- lepasszolás nélkül: mi sokáig úgy jártunk moziba, hogy letettük a gyerekeket, nagyira bíztuk és elindultunk. A kicsi mindig akkor ébredt fel, amikor hazatérve a ház elé beparkoltunk :)
- este ráérős házaspárt (he-he) áthívni és társasozni egy jót - ez még nekünk sem jött össze
Egyébként én a legkimerültebb pillanatomban találtam a Szirkablogra, ha javasolhatom ;). Akkor Szirka és az én fiam (egyidősek) úgy 3 hónaposak lehettek és sokszor a pizsamám sem tudott összegyűrődni éjszaka. Szirka viszont mindig felvidított. Főleg a delfinmesét imádtam! :)
-fényképeket nézegetek, amik klassz pillanatokat örökítettek meg - ebbe a gyerekek is örömmel bekapcsolódnak, ha épp nyűglődtek, tán még abba is hagyják.
-iszom egy meleg kakaót, vagy egy hideg banánturmixot, ha sikerül, akkor ezt igyekszem gyerekmentesen, mert ha kinézik a kezemből a bögrét, már nem olyan pihentető. :-)
-pár perc friss levegő szippantás az erkélyen. De jó mély levegők, hasba, tudatosan töltekezve a frissel. Ilyenkor télen egy pokrócot azért magamra dobok az akció előtt, és tényleg nem maradok sokáig.
-lehasalok a földre, és megkérem a nagyobbik lánykámat, hogy sétálgasson picit a hátamon: finoman csinálja, így ez a legtutibb hátmasszázs, és ő is élvezi.
-zene, ének, ezt látom sokan írták, de valóban szinte mindig bejön
-és ha már minden kötél szakad, ki a fürdőszobába, gyors arcmosás hideg vízzel, és egy jó nagy sikítás egy vaskos párnába(ez csak a hangszigetelés végett fontos, hogy a gyerekek ne ijedjenek meg visongó édesanyjuktól, és a szomszédok se hívják az idegosztályt :-) ), és anya kisimultan tér vissza a káosz közepébe. :-)))
az orvosos játékot ezennel primissimadíjasnak nyilvánítom, a többi is príma, de ezt garantáltan átvesszük.
Állítólag a boldogságot nem a "nagy" dolgok, hanem az apró örömök adják és az apró bosszúságok teszik tönkre.
Nagyon jó ötlet ez a gyűjtögetés, mert segít az örömoldalnak! :)
Nekem a legmélyebb mélyponton a múltkor a tésztagyúrás, meg nyújtás segített... a tészta sokat elbír... :) (A kelt levelessel meg van is mit csinálni.)
A másik a naplóírás, amíg a gyerek alszik. Szigorúan nem őróla, hanem az aktuál nyavalyognivalóimról - ettől tisztábban átlátok olyan dolgokat, amiket a gyerek mellett nem lehet átgondolni.
Mélyhűtött aranytartalékok főzés helyett.
Egy jó nyújtógyakorlat - amikor kimerült vagyok, úgyis be van állva valamim :)
Nagy családi összebújás.
nekem az olvasás a tuti recept. már régebben (értsd gyerekszülés előtt) is észrevettem, hogy ha kivagyok,akkor egy jó könyv helyrebillent hamar. Ez azóta is megmaradt. Újszülött mellett szoptatós könyv, baba ellátásos könyv, gyerekneveléses könyv stb. aztán mikor megunom ezeket akkor régi könyvek amiket olvastam és nagyon szerettem, új szerzemények stb. MINDEN.(ez nyilvánvaló okok miatt csak alvásidőben megy). És gondolom mindenféle hobby működik ilyen szinten, varrogatás, hímzés, kötés, festés stb. akinek a körfűrészelés a hobbyja, nagyon megszívta...:)
a másik tuti módszer a sport. Attól mindig rendbe jövök. Sport kategória nálam nyáron ill. tiszta időben a bicózás a gyerekkel (a biciklisülés fantasztikus találmány), hóban a szánkóhúzás, szigorúan futva, és ha egyik sem megy "séta" a hátamon a gyerekkel. A sebesség szabadon választható, én olyan tempót választok, hogy éppen tudjam az orromon át szedni a levegőt. Ez gyakorlatilag a rohanás kategória. Mindenhova roppant hamar oda lehet érni, nagyon praktikus. Csak azt a pár furcsálló tekintetet kell elviselni:D
ezek amik eszembe jutottak, az eddigi tök jó ötletek mellé.
Elég ciki, de mostanában, ha a kicsi gyerkőcömet a hátamra kötöm, amikor a nagyért az oviba megyek, néha elfelejtem, hogy a kicsi is velünk van. Olyankor olyan, mintha csak a nagy lenne, vele beszélgetek, ugrabugrálunk stb... Aztán döbbenek, hogy ja, te kicsi, te is itt vagy (a hátamon), teljesen elfelejtettelek (már annyira megszoktam, hogy ott van...)
Feldobnak ezek a hazaséták az oviból!
Andrea! Jó ez a nézzünk felfele! Nekem mindig az jut eszembe, hogy miért nem látom én pl. Budapestet úgy, mint az utifilmekben. Rájöttem, hogy azért, mert nem nézem meg rendesen a házakat. Kicsit próbálok turista lenni a saját városomban, és ez felér egy utazással, ami pedig kikapcsol!
Igen, az is kikapcsol, feltölt, ha felfedezek valami új dolgot (bogarat, egy döglött béka sorsát egy bő hétig figyeltük ősszel).
Aztán itt a baba-mama klub, a hordozós Ágiékkal, akiktől a kendőt is kaptad. Most volt csütörtökön, és csak egy hónap múlva van, és oda lehet gyereket vinni, sőt, és engem feltöltött...
Sport: igen, minket is feltölt. Mi felváltva futunk a párommal, testvéremmel, és aki nem fut/versenyez, vigyáz a gyerekekre egy réten, sőt a mi sportágunkban a gyerekeknek is van gyerek futás az erdőben...
Andrea!
Mi is úgy vagyunk, mint ti, semmi segítség, csak egymást tudjuk rövid időre tehermentesíteni. Itt vannak a téli trükkjeim:
Nálunk most nyílt egy pláza, ahová nyáron be nem tenném a lábam, de télen tök jó elmenekülni oda fél órára. Én vagyok az, aki este vigyorogva válogatja ott a narancsot, mert végre nem szól hozzá senki.
Másodszor: mi a gyerekekkel többnyire csak néhány falatot eszünk vacsorára és ha lefeküdtek, romantikusan kettesben vacsorázunk, gyertyát gyújtunk, meg olyanokat eszünk, amiket ők úgyse értékelnek (saláta, szusi, egzotikus fűszerek,stb.) Nagyon sokat segít, hogy az ember tudja, a nap végén övé a jutalom, akár még édességezhet is :)
Harmadik:
Ehhez szintén a plázába kell szaladni és jó, ha az embernek már nagyon elege van. Tehát: a legolcsóbb ruhaboltban veszek egy izgalmas hálóinget, hozzá valami bizsut, ami emeli az összhatást és aznap este fektetés után azt játszom, hogy én nem egy kétgyerekes szoptatós anya vagyok az idegösszeomlás küszöbén, hanem egy izgalmas, csinos független nő.
Néha meg az uram az, akit el kell küldeni egy kicsit könyvesboltba, vagy megnézni egy délutáni filmet a moziban.
Ó, az orvosos nálunk is bejön, a másik tuti pedig a fodrászos (kikötve, hogy én vagyok az alany :-) ). Nagyon pihentető és felvidító tud lenni, ahogy teljes szakmai komolysággal matatnak a fejemen, és telerakják a kisebbik (a leányzó) összes csatjával meg hajgumijával. Beszereztünk egy istenkategóriás szerkezetet is, kb. egy szétment habverőre emlékeztet, de igazából egy ún. "mechanikus kézi fejmasszírozó". Ezt ők is imádják, és néha hármasban a két gyerekkel kalákában kócoljuk egymás fejét vele.
De a január az mindenképp kemény...
Amikor még kicsik voltak a gyerekek, sokat játszottuk azt, hogy lefekszünk, és felváltva egymás hátára rajzolunk vagy írunk vmit az ujjunkkal. A másiknak ki kell találnia, mi az, de legalább addig is pihenünk - mellesleg felér egy símogatással is az egész:D
Egyuttfurdes a gyerekekkel? Nekunk mindig nagyon bejon.
http://www.lll.hu/anyai_gondoskodas
Lehet, h ismered, ha nem, akkor itt van.
mélben kaptam még Szandrától:
én is leírok két trükköt, nem tudok kommentet írni a blogra. az egyik, hogy ha nagyon kiborulok, akkor megtámadunk egy koszos sarkot. pl kipakolunk egy szekrényt, vagy áthúzzuk az ágyneműt, elhúzom a kanapét és kiszedjük a játékokat, ilyesmi. a gyerekek élvezik a felfordulást én meg megnyugszom hogy milyen rendes háziasszony vagyok. fura (mert amúgy nem vagyok az) de ez működik.
a másik, hogy a babát beleteszem az etetőszékébe ( a földön egy kis ketrec amiben fürdetni szokták a babákat), a pankát leültetem a sámlira közben én lezuhanyozok és hajat mosok. jó, van néha hogy mindkét gyerek bejön utánam a kádba, de annál viccesebb:)
Megjegyzés küldése