alternatív hagyományok

kép innen

Alternatív a szülés, ha olyan testhelyzetben vajúdunk és tolunk ki, amiben a gravitáció segítségünkre van, alternatív a csecsemőgondozás, ha a picit hordozzuk, vele alszunk, igényeinek jelzésére reagálunk, alternatív az életmódunk, ha keressük az önfenntartás természetes lehetőségeit, kertészkedünk, főzünk, varrunk, újrahasznosítunk.

Hagyományos hanyatt fekve szülni, a gyereket babakocsiba tenni, külön szobában altatni, csecsemőkorától önállóságot várni tőle, bolti bébiétellel etetni, eldobható pelenkát adni rá, hagyományos fogyasztani és szemetelni.

kép innen

Nagymamám full alternatív volt, bár szegény talán ezt a szót sem ismerte (ellentétben mondjuk a prikuliccsal). Tudta, hogy lesz a lenből vászon, mit kell tenni a birkával, hogy gyapjú pulóverünk legyen, hogy kell salátaboglárkából levest készíteni, tök szárából dudát nyesni a gyerekeknek, hogy kell szappant főzni. Amikor pedig már boltból vette a tejet, a zacskókból lábtörlőt horgolt. A háza előtt - amit nagyapám, a durván alternatív arc a két kezével épített - sokáig nem is volt kuka. Nem volt rá szükség.

kép innen

2-3 generáció egy adott földrajzi és társadalmi környezetben elegendő ahhoz, hogy valamit hagyománynak érezzünk. A hagyományok térbeli és időbeli rendkívül változatossága mögött azonban létezhet egy alapminta, egy optimum, amelytől túlságosan eltérve már nem tudunk megfelelően működni.

Egyes antropológusok véleménye szerint ez az alapminta akkor alakult ki, amikor az emberi nem (Homo), de bizonyos jellemzők már korábbi evolúciós ősöknél is jelen lehettek, így ezeket akár az emlősöknél vagy legközelebbi rokonainknál, az emberszabásúaknál is megtalálhatjuk. További támpontot adhatnak a ma is vadászó-gyűjtögető életmódot folytató népek, akik - bár minden bizonnyal nem pontosan ugyanúgy élnek, mint évmilliókkal ezelőtti őseink vagy akár a 100(-200?) ezer éves Homo Sapiens, mégis a legtöbb információt adják arról, hogy az adott létfenntartási minták nagy vonalakban milyen viselkedési formákat segítenek elő.

kép innen

A vadászó-gyűjtögető életmód azért is tekinthető az ember alap működési formájának, mert kb. 10 ezer évvel ezelőttig így éltünk. Ekkor a mezőgazdaság forradalma elhozta a letelepedett földművelést, néhány száz évvel ezelőtt pedig elkezdődött az iparosodás. Ezzel alaposan megváltozott az életmódunk, jóllehet abban nincs egyetértés, hogy ez a saját magunk által létrehozott környezeti változás evolúciós szempontból mekkora is pontosan (még kezelhető vagy túl nagy-e?) illetve hogy mit is jelent a "megfelelő" működés (megfelelően működünk-e ma vagy a világ "beteg"). Az evolúciós cél a szaporodóképes utódok létrehozása (nem maga a szaporodás!) és ez kétségtelenül megtörténik ma is, mégis sokan úgy gondolják, hogy sok civilizációs probléma mögött húzódik meg az, hogy az ember alapvetően nem a mai, nyugati életkörülményekre "van kitalálva".

kép innen

Az újszülöttek ill. a csecsemők szempontjából kb. az történik, mintha a fogantatással beszállnának egy időgépbe és 9 hónap utazás után megérkeznének egy sokkolóan idegen korba, ahol az elvárásaik és a valóság sokszor pont olyan messze vannak egymástól, mint a kőkorszak a XXI. századtól. A babák ugyanis e szerint az elképzelés szerint úgy születnek, hogy alapvetően a 150 millió évvel ezelőtti gondoskodást várják el: állandó testközelséget, lényegében folyamatos lehetőséget a táplálkozásra és gondoskodó reakciót a sírásukra.

kép innen

Az már nem szerepel az elvárások között, hogy ezek az igények pontosan hogyan elégüljenek ki: a testkontaktust megadhatja az anya, más felnőttek, testvérek, rokonok, de akár a szoptatást is megoszthatják egymás között az anyák: Ma is van olyan közösség, ahol bármelyik anya bármelyik csecsemőt megszoptatja és egy-egy gyereknek akár két tucatnyi gondozója is van, akik persze nem csak őt gondozzák, hanem sok másik gyereket is.

kép innen

Lehet, hogy ha a csecsemők el tudnák mondani, szerintük mi a hagyományos és mi az alternatív, sokan találnák magukat másik kupacban, mint amiben eddig hitték magukat. Én mindenesetre örülök, hogy olyan korban és olyan kultúrában élek, ahol különböző "hagyományok" és különböző "alternatívák" elférnek egymás mellett és ha az ismereteim és az ösztöneim egybehangzóan azt mondják, hogy "öleld magadhoz!", megtehetem.

kép innen