ejtőernyős edzés

Így bábozhatnak

a tornászok

ugra-bugra

A szándék már nyilvánvalóan megvan, a technika még csiszolódik. Így ugrik Szirka:



(Nem csak az ugrálás van rajta, hanem kicsit a tánc is, aminek a része volt.)

a habtapi újjáéled

Ahogy Ármin komolyabban forgolódni kezdett, jobbnak láttuk valami kevésbé koppanósra fektetni, így újra előkerült Szirka régi habtapija. Mióta ide költöztünk (tavaly decemberben), azóta a szekrényben várta jobb sorsát. Szirka nagyon megörült neki és órákon át eljátszott vele, rettentő találékonyan.

Kb. az első három percben elárasztotta a szobát a matériával.

Került egy a derekára, számos másik a nyakába.


Lett belőle paraván


meg ajtó,

a dobozkába pedig bebújtak a babák és a betűk.


A 8-asból szemüveg lett, a B-ből kaloda, a P-ből karkötő


és kukucskáló.

Mellesleg a célszemélynek is bevált, akinek egy 3x3-as négyzetet raktunk le, hogy arról evickéljen le. Csak ha véletlenül hosszabb ideig van egy helyben, megnyomja a bőrét.

Kockás fülű nyúl.

Where's Willy? 11

szopcsi-rágcsi

Már többször írtam, hogy Ármin bő egy hónapja erőteljesen növeszti a fogát, ezért rágcsálóvá változott. (Meg nyálgéppé, ami miatt el is határoztuk, hogy amikor legközelebb Pomogácsékkal találkozunk, nem "Árcsi és Árcsi" lesz a poszt címe, hanem Nyálcsi és Nyálcsi, hiszen Nyálmin és Nyálon találkozik benne, a két kis arany nyálinkó).

Szereti a hidegrágcsit és szépen a szájába is tudja tenni.

Ahogy minden mást is szépen a szájába tud tenni. Régebben azt hittem, hogy az én gyerekeimnek azért nincs rongyijuk, cumijuk meg ujjszopásuk, mert annyit vannak mellen, amennyit akarnak. Hát Ármin kiokosított, hogy ez nem így van. Ő is annyit van mellen, amennyit akar, csak ő egyrészt nem akar annyit, másrészt meg nem szopni akar, hanem rágcsálni vagy a kettőt egyszerre.

Sajnos, ami nem nedvszívó, az csak elvezeti a ruhájára az irdatlan mennyiségű nyálat.
(És ezt csak otthon veszem észre.)

A leggyakrabban használt fogzási panasz enyhítő mégis

a natúr babaujj.

És mire elkészült ez a bejegyzés, a két alsó fogacska elő is bukkant.

etetős

Etetés 1.

Anya sose ér rá és ha etetni akarják, (egy idő után) azt mondja, etesd meg inkább a babákat.
Szerencsére a babák szófogadóak

és szépen körbeülik a tányért.

Engedelmesen elfogyasztják az üres fiolák tartalmát,


majd testületileg kivonulnak az erkélyre, hogy ott folytassák a pikniket.

Etetés 2.

Kimostam a pelenkázó alátétet és a többi teregetendő ruha dobozának a tetejére raktam, míg teregetés előtt valami fontosat még elintéztem. Mire megint odanéztem, az "asztal" már meg is volt terítve két személyre és székkel körberakva. A szívélyes invitálásra még le is kellett ülnöm mellé.

Etetés 3.
Szirka időnként a végletekig "belustul" az evésnél és kitartóan nyaggat minket, hogy etessük meg. Nem csak a kanalazós, villázós dolgokkal, de kenyérrel is. Megfogja a kenyeret, beilleszti a kezünkbe és tátja a száját. Kíváncsi vagyok, az oviban talál-e majd olyan balekot, aki eteti, vagy ott rájön, hogy nincs mese, ha nem akar éhen maradni. Remélem, az utóbbi és aztán ez átragad az itthoni evésekre is.

(Vagy kevésbé lesz már kizökkentő számára az Ármin jelenléte és visszatér az önállóbb önmagához. Sajnos a klasszikus szobatisztasági visszaesés is megjelent, amit kistesók érkezése olyan gyakran kivált. Már elkezdtem aggódni, hogy mi lesz az oviban, ha így folytatja, egyszerűen ki fogják tenni a szűrét. Különben épp a minap olvastam egy nagyon találó hasonlatot arról, hogy milyen a kistestvér érkezése: képzeljük el, hogy a férjünk hazahoz egy másik nőt és azt mondja, hogy mostantól ő is itt lakik és őt is szeretni kell - meg elviselni, hogy helyettünk vele foglalkoznak, odaajdák neki a ruháinkat, a holminkat, a szobánkat stb. Szerintem az én szobatisztaságomban is visszaesés következne be.)

helyesbítés

Valótlanul állítottam tegnap, hogy Ármin csak fekszik. A valóság ezzel szemben ez:



Szirka ezt épp 3 éve csinálta, csak ő akkor egy hónappal fiatalabb és 2 kilóval könnyebb volt.

tesózás

Reggelente Szirka nagy puszilgatással és ölelgetéssel üdvözli rég nem látott testvéröccsét.

Testvéröccs ezt szapora pislogással és csendes tűréssel fogadja. Jobban szereti látni is, hogy mit csinál Szirka. A táncolását meg a bohóckodását a jelek szerint egész nap mosolyogva elnézegetné.

De hálás a rágókáért is.
(A játékzuhatag is Szirka műve.)

Azért nem árt figyelni, ha Szirka elkezdi megadjusztálni Ármint, mert néha erősen megszorítja. Andris szerint azért, mert furcsa neki, hogy olyan, mint egy gyerek, de csak fekszik és érthetetlen dolgokat kiáltozik és ki akarja ugrasztani a nyulat a bokorból, hogy derüljön már ki végre, hogy mi ez. Lehet benne valami, mert amikor a függőleges Ármint ölelgethette, az nagyon tetszett neki, még a kérem varázsszó is elhangzott, ami a fehér hollóhoz képest is kuriózum.

Végül annyira húzta magához, hogy ráborultak a babzsákfotelre.

Szirka kommentárja az esemény után: mékk (=még)

fárasztó nap nedves partján

a hétvégi sétákat

azért szeretem, mert olyankor együtt vagyunk mind a négyen és nem a szokásos "amíg te megfogod az egyiket én lerendezem a másikat" módon (pedig de), hanem csak elindulunk

és megyünk arra, amerre Szirka akarja. És nevetünk, amikor lepkét látunk és kiabál neki, hogy Ámeg, (lep)ke, ámeg! és vele örülünk, amikor lépcsőt találunk, mert az egy nagyszerű dolog, amin fel lehet menni,

és még harangvirág is nő mellette.


Fára mászni is egyszerű.
Fogunk egy kidőlt fatörzset és 90 fokkal elforgatjuk a képet.

Szókincsbővítés Budapesten: kátyú.

Minden fénykép azért homályos, mert nem vettem észre, hogy Szirka még indulás előtt megnyalogatta a lencsét.

Hogyan védekezzünk a kánikula ellen?

Elsődlegesen védőöltözettel:

napszemüveggel

bukósisakkal
(és pöttyel)


textilkönyvvel és bőrtutyival,
(amelyet ezúton is köszönünk Eszternek!)

Valamint célirányos eszközökkel:

pl. ventilátorral
(csak kendővel vagy más ruhadarbbal működik)

Ügyeljünk arra, hogy ha ágyba fekszünk olvasgatni, a takarót kánikulában is magunkra kell húzni. Épp ezért kánikulában inkább ne olvasgassunk. Még biológia könyvet sem.

Egyébként meg gondoskodjunk a folyadék utánpótlásról és a kisbabákat időnként töröljük le langyos vizes ruhával.

Michael Flatley 4 hónaposan

varázspálca

Szirkának még sosem sikerült a távkapcsolós varázslat. Legutóbb odaadta Árminnak, hogy hátha neki jobban megy. Azt hiszem, lesz még itt remek ötletek megvalósítása nagy egyetértésben, ha a kisebbik varázslótanonc is cselekvőképesebb lesz!

arab babadémon

Konyhatündér

ni

Amikor ez a rajz készült, minden susanstrikeri intés ellenére kifakadt belőlem, hogy "Hű, de szép csiga!". Ekkor felkerültek a csiga hátára a tüskék , mire megkérdeztem, hogy ez most akkor csiga vagy süni, és Szirka megmondta:

ni.

Aztán gyorsan rajzolt még egy ilyet:

Először azt hittem, ezen esik az eső, de már látom, hogy a süni olyan gyorsan állt meg, hogy a tüskéi előrerepültek. Sajnos Szirka ezt még nem tudja így elmagyarázni, ezért nem mondott rá semmit.

Végre jó hírek

Zúzós napjaink vannak mostanában. A mai is rettentő fárasztó volt, de legalább jó dolgok történtek. A Szirka kedves ortopédusa meg egy másik doki is megnézte Ármin csípőjét és mindketten 100% rendben találták. Egyikük még azt is megjegyezte, hogy milyen jó erőben van.
Nagyon sokat vártunk, de most még ez sem volt halálos. Szirka tegnap pl. az OEP irodában egy vergődő, nyüszítő, mindigmástakaró fárasztógép volt, most pedig békésen rajzolgatott a gyerekekkel, simogatta, ölelgette a néniket, nagylányokat, akik ezt nagyon pozitívan fogadták, közben le-leült mellém néhány falatra, kortyra, még a megkaparintott szendvicset sem rázta ki a zacskóból, ahogy szokta, hanem odahozta nekem, ahogy kértem - közben Ármin az ölemben szundikált. Angyalok voltak, na.

Angyal 1. almával kínálja Angyal 2-t, aki a folytatásban mosolyogva és cuppogva nyalogatja a gyümölcsdarabkát. Lehet, hogy ő el fogja fogadni az ételt 6 hónaposan, nem úgy, mint a tesói?

S.O.S.

Tudja-e valaki, mit lehet tenni a következő helyzetben?

Tgyást visszemenőleg 6 hónapig lehet igényelni, leghamarabb a szülés várható időpontja előtt 28 nappal kezdődően. Én ezt szeretném tenni, tehát 2009. 02. 18.-tól igényelném a tgyást. Az OEP-nél ezt be is jelentettem (ma, mert telefonon azt mondták, hogy a MÁK-tól meg kell várnom a GYES lemondó határozatot, addig ne is menjek, ez meg még mindig nincs meg).

A MÁK-nál viszont azt mondják, hogy már az is szabálytalan, hogy a hónap elejétől leállították a GYES-t, mert meg kellett volna várniuk, míg az OEP-nél bejelentem az igényt a tgyás-ra. Visszamenőleg nem mondhatom le a GYES-t, nem fizethetem vissza amit kiutaltak.

Így a GYES és a tgyás közötti különbözetet bukom 4,5 hónapra, ami nekünk most egy vagyon.

Kis csavar még, hogy a GYES ápr. 23.-án lejárt volna, amikor Szirka 3 éves lett. Korábban úgy tájékoztattak, hogy nem lehet az orvosi igazolást előre bemutatni, hanem most igényelnem kell a folytatást. Ezt nem igényeltem és mégis folytatták, mert mégis csak figyelembe vették az orvosi igazolást.

(Az, hogy az ajánlva feladott családi pótlék igénylésem egyszerűen elveszett, már alig bosszant.)


Minden segítséget köszönök, kommentben, mélben, gyalogfutárral.

azért jó, ha az embernek vannak barátai,

mert meg tudják tanítani a gyerekeknek,

hogyan kell az asztalt verni a kajáért.

Nekem erre nem lenne időm, szegény gyerekek meg szegényebbek lennének egy önérvényesítő képességgel.

Vasárnap reggeli sétánk

erdőn-mezőn vezetett.

Előbb mezőn,


aztán erdőn.

Hordozásban új módszerrel próbálkoztunk (gyémántokat porrá zúztunk, belőle tablettát gyúrtunk). Ergós csípőhordozással. Van egy olyan halvány gyanúm, hogy Ármin esetleg épp azért nem szereti a kendőt, mert az anyaméhre emlékezteti, ahol elég szorosan volt és kicsit talán tovább is a kelleténél és kicsit talán kényelmetlenül. (Mondjuk akkor nem értem, miért nem akart inkább megszületni, de teljesen érteni ezt úgy sem fogom sosem.) Mindenesetre mintha jobban bírná az Ergót.

Vagy csak a felfedezőkalap tetszett neki annyira.

Különösen azt szereti, ha folyamatosan haladunk; a megállást nyifogással jelzi. Ez eléggé megnehezíti, hogy Szirkával és Árminnal egyszerre sétáljak.

Szirka ugyanis most ért abba a korba, amikor érdekessé vált a gyűjtögetés. Meg a makk.

És eljött a fáramászás ideje is.
Azt úgy kell, hogy megállunk egy fa mellett, megfogjuk a törzsét és nyögdécselni kezdünk.

Erre hipp-hopp fenntermünk a törzsön.

Ez a lejtő a képen piskótának látszik, de a valóságban épp olyan meredek, amilyen betoji módon tipegek le rajta.


Szirka otthon Árminnak álcázta magát,

majd minden kelléket magára öltött.

Valószínűleg tetszett neki a séta.

Aranyka barátnőnk

pár napra meglátogatott bennünket és hozott Szirkának egy kalapot, két csodálatos kendőt meg egy szalagot.

Szirka a kendőket nagyon-nagyon szereti, pl. mert remekül lehet velük táncolni. Ezt gyorsan ki is próbálták.




Szirka teljesen önzetlenül megosztozott az új kapományokon és hipp-hopp, egy pillanat alatt a saját kis öltöztető babájára aggatta őket:



A táncba is megpróbálta bevonni, pontosabban bevonszolni - a két lábánál fogva.

A kalapot aztán Andris is felpróbálta és kijelentette, hogy

"úriember nem csibész"