Különleges babáink hordozása

A testen hordozás minden gyermek és szülő számára előnyös, egy különleges babának és szüleinek pedig pontosan azokat az ajándékokat kínálhatja, amelyekre a legnagyobb szükségük van.

Amikor egy rendkívüli baba születik, gyakran külsejében és viselkedésében is eltér a többiektől. Mivel az alapfelszereltség, amellyel egy normál baba útnak indul, azt szolgálja, hogy életben maradjon, fejlődjön és túlélése érdekében a gondozóit maga mellett tartsa, az ettől való eltérések azt is jelentik, hogy az ilyen babák eleve kevésbé tudják kiváltani szüleikből azt a gondoskodó magatartást, amely kötődésük alapját jelentheti. A kötődés minősége pedig nem csak a köztük levő érzelmi kapocs erősségét határozza meg, hanem a gyereknek minden további kapcsolatát, elfogadottságát, az élethez való hozzáállását, egészségi állapotát, szellemi teljesítményét is befolyásolja.

Egy hagyományos baba vonásai (arcának arányai, szeme nagysága stb.) ösztönösen gondoskodó magatartást váltanak ki (ezt használják ki pl. a "cuki" mesefigurák létrehozásánál). Számos genetikai rendellenességnél azonban ezek a vonások eltérhetnek a sztenderdtől, ami hátrányosan befolyásolhatja a gondoskodó viselkedés megjelenését. Egy egészséges baba korán elkezdi az emberi arcokat keresni, figyelni, amitől a felnőttnek az a jóleső érzése támad, hogy gyermeke érdeklődik iránta. Pici kezével a felnőtt ujját szorítja, amire akkor is megdobban a szívünk, hogy nicsak, hogy ragaszkodik hozzánk, ha az eszünk tökéletesen tisztában van azzal, hogy ez csak egy veleszületett reflex, semmi köze az érzelmekhez. Egy sérült baba látásával, vizuális figyelmével is lehetnek gondok, reflexei, izomzata gyengébbek lehetnek a megszokottnál, így a gondozóban ezek a lényegében megalapozatlan, de rendkívül hasznos és fontos érzések nem váltódnak ki.

A "másmilyen" babák (pl. a koraszülöttek vagy a cri du chat szindrómások) hangja más, mint az időre született, egészséges gyerekeké, ami megzavarhatja a sírás hívó funkciójának betöltését. A szociális mosoly, amely arra szolgál, hogy a baba a gondozóját maga mellett tartsa, bizonyos esetekben később jelenik meg a szokásosnál, így a szülők nem kapják meg időben ezt a megerősítő visszajelzést. Szintén a szülői feladatok megfelelő ellátásáról jelez vissza a gyerek egészséges fejlődése, amire a szülő a gondoskodást tovább folytatja, a gyerek pedig tovább fejlődik. Egy megkésett fejlődésű babánál ez a kör megtörhet és szülei ösztönösen azt érezhetik (akár az érzés tudatosulása nélkül is), hogy feladatukat nem jól látják el és nincs miért törni magukat, mert a gyerek úgy sem fejlődik - az alacsonyabb hőfokú gondoskodástól persze a gyerek aztán még kevésbé fejlődik és így tovább.

A kötődés korai kialakulását tehát számos ponton áshatja alá, ha a baba eltér az átlagostól, ezért minden olyan lehetőséget, ami ezt a sérült kötődést gyógyíthatja, érdemes megragadni. Egy ilyen lehetőség, ha a testkontaktust próbáljuk minél gyakoribbá tenni: sokat tartjuk a babát ölben, masszírozgatjuk, simogatjuk - és testünkön hordozzuk. A kendőben hozzánk simuló, szívhangunkat hallgató, kis kezével-lábával bennünket átölelő baba olyan intim közelségbe kerülhet hozzánk, amelyhez hasonlót csak a szoptatással élhetünk át. Azoknál a babáknál, akiknél a kötődést szintén nagy mértékben elősegítő szoptatás is nehézségekbe ütközik, még fontosabb lehet ez az intimitás. A hordozó személy azt érzi, hogy az a szorosan rátapadó kicsi csomag hozzá tartozik, az övé.

A hordozott baba megnyugszik, idegrendszere könnyebben alkalmazkodik a világ kihívásaihoz, testének önszabályozó rendszere a felnőtt testére támaszkodik és azt metronómul használja, rendezettebb agyi tevékenységet mutat, szabályosabban lélegzik, hatékonyabb a hőháztartása - vagyis testileg-lelkileg jobban működik. Ez a "jól működés" pedig, mint láttuk, megerősíti a szülőt, hogy a gondoskodó magatartást tovább folytassa, és azzal a kompetencia-érzéssel töltheti el, aminek a sérült babák szülei egyébként gyakran híján vannak.

A hordozással a kisgyermeket jobban be lehet vonni a mindennapi életbe: A kendőbe kötve a felnőttekkel egy szintre kerül és mindenben részt vesz, ami szimbolikusan is fontos üzenet lehet egy sérült gyerek szülője számára, hiszen így átélheti, hogy a baba nem szakítja ki a "normális" életből, és olyan valaki, akivel együtt lehet élni, aki integrálható a világába, sőt természetesen része annak. A felszabaduló időt/kezeket pedig a családra lehet fordítani, egyszerre gondozva a kicsit és a nagyobbakat, úgy látni el a baba szükségleteit, hogy közben a többi családtaggal is kapcsolatban maradunk - mi is és ő is. Ezzel a sérült babák gondozásával általában együtt járó nagyobb megterhelés is csökkenthető.


Folytatás, benne többek között a kommunikációról, a testi és mentális előnyökről, a speciális problémák "elkendőzéséről" és a kendőről, mint fejlesztő eszközről:

Nemzetközi Babahordozó Hét, 2009. 09. 26. szombat, 11.30

Őket is hordozzák, ők is hordoznak: ikrek, örökbefogadott, fogyatékkal élő hordozott babák és fogyatékkal élő hordozó szülők személyes élményei

Kesztyűgyár Közösségi Ház, Bp., VIII. kerület, Mátyás tér 15.