én is szeretlek

Esti fürdés, mindenki fáradt, nyűgös. Ármin már végzett, pisilni hozom vissza, Szirka a kádban, Andris borotválkozni próbál. Szirka kifelé igyekszik a kádból, fel akar mászni a mellette levő mosógép tetejére, mert Ármin ott fürdött a kiskádban. Andris lekapja a kiskádat, Szirkát visszaküldi a nagy kádba, én állok a csap mellett Árminnal, de mire szólnék Andrisnak, hogy álljon félre egy kicsit, a pisi már a kőre csorog. Bosszankodok, egyezkedünk Andrissal azon, hogy az zavar, hogy béna voltam, közben Szirka még kétszer elindul a mosógép felé. Mire feltörlöm a pisit, már ott ül a tetején és vizesen csúszkál rajta. Attól tartva, hogy becsúszik mögé, gyorsan lerakom Ármint és elindulok Szirka felé a törölközővel, valószínűleg kissé gondterhelt arccal. Szirka ölelésre tárja a karját és széles mosollyal az arcán közli:
- Ceetek én isz!