Etetés 1.
Anya sose ér rá és ha etetni akarják, (egy idő után) azt mondja, etesd meg inkább a babákat.
Szerencsére a babák szófogadóak
és szépen körbeülik a tányért.
Engedelmesen elfogyasztják az üres fiolák tartalmát,
majd testületileg kivonulnak az erkélyre, hogy ott folytassák a pikniket.Etetés 2.
Kimostam a pelenkázó alátétet és a többi teregetendő ruha dobozának a tetejére raktam, míg teregetés előtt valami fontosat még elintéztem. Mire megint odanéztem, az "asztal" már meg is volt terítve két személyre és székkel körberakva. A szívélyes invitálásra még le is kellett ülnöm mellé.
Etetés 3.
Szirka időnként a végletekig "belustul" az evésnél és kitartóan nyaggat minket, hogy etessük meg. Nem csak a kanalazós, villázós dolgokkal, de kenyérrel is. Megfogja a kenyeret, beilleszti a kezünkbe és tátja a száját. Kíváncsi vagyok, az oviban talál-e majd olyan balekot, aki eteti, vagy ott rájön, hogy nincs mese, ha nem akar éhen maradni. Remélem, az utóbbi és aztán ez átragad az itthoni evésekre is.
(Vagy kevésbé lesz már kizökkentő számára az Ármin jelenléte és visszatér az önállóbb önmagához. Sajnos a klasszikus szobatisztasági visszaesés is megjelent, amit kistesók érkezése olyan gyakran kivált. Már elkezdtem aggódni, hogy mi lesz az oviban, ha így folytatja, egyszerűen ki fogják tenni a szűrét. Különben épp a minap olvastam egy nagyon találó hasonlatot arról, hogy milyen a kistestvér érkezése: képzeljük el, hogy a férjünk hazahoz egy másik nőt és azt mondja, hogy mostantól ő is itt lakik és őt is szeretni kell - meg elviselni, hogy helyettünk vele foglalkoznak, odaajdák neki a ruháinkat, a holminkat, a szobánkat stb. Szerintem az én szobatisztaságomban is visszaesés következne be.)
bejegyzés
5 megjegyzés:
jó hasonlat! (illetve ott sántít hogy én soha nem szeretném meg a másik nőt, míg a tesók azért csak máshogy működnek...)
tetszik a hasonlat, ezt így soha nem gondoltam végig...
Eszter, ha ez lenne a világunk rendje, lehet, hogy megszeretnéd :)
Sztem épp itt sántít egyébként a dolog, hogy "a világ rendje" nagyon nagy hatással van ránk és míg egy új feleséget nálunk nem kell/szabad eltűrni (ahol poligámia van, ott tudnak barátnők lenni), a testvérrel pedig meg kell barátkozni, mese nincs. Még evolúciós kényszer is van benne, az 50% közös génkészlet már megéri, hogy a tesónk is értékes legyen.
De abból a szempontból nagyon tetszik nekem is, hogy milyen erős kép és kényszeríti az embert, hogy beleérezzen a helyzetbe (és beleborzongjon).
Tényleg jó a hasonlat, és tényleg meg lehet szeretni a másik nőt is, van rá példa az ismerettségi körömben...
Nálunk 22 hónap van a két gyerkőc között, a lány most lesz 3 és fél, a fiú másfél múlt. A kistesó érkezésekor nálunk is hamar odalett az önállóság mind evés, mind öltözés, mind szobatisztaság terén. A mai napig többnyire etetni kell a nagyobbat is, holott másfél évesen gyönyörűen evett önállóan. Viszont az oviban tud egyedül enni és pisilni menni. Ott semmi gond vele, és nem is volt sose (január óta jár).
Nálunk testvérféltékenység terén a pici 8 hónapos korától kezdett durvább lenni a helyzet, akkor már ugyanis a kicsi a nagy minden játékába bele tudott "rondítani", és bizony az én áldott jó lelkű cirógatós kislányom gyepálni kezdte az öccsét. Ettől függetlenül imádják egymást. :-) Szóval lesz ez még így se!! :-)
Jajj annyira edes SZirka!!!
Megjegyzés küldése