találkozgatások

azok vannak, inkább jövés, mint menés által, mert Ármint elég nehéz mozgatni.

Ritka kivétel, még abból az időből, amikor nem volt ennyire világos, hogy mi az Árminok óhaja a világ folyásával kapcsolatban - egy kiruccanás Veresegyházra, a régi otthonunkba.

A kert maga a paradicsom, mert az egész egy nagy homokozó.


De itt volt még a hivatalos homokozónk is (a képen közös használatban Andriskával, az Andris unokatesójának a kisfiával - ez nem tudom, Szirkának milyen rokonsági fok )


amit hazahoztunk és most itt van, a társasház udvarán.

Jártak nálunk Marciék, akiket a koraiból ismerünk. (Róluk több kép van, mert voltak olyan rendesek, hogy maguk fényképeztek és aztán elküldték nekünk. Árminnal a kezemben ugyanis nem vagyok már olyan szemfüles fotós, mint fiatalabb koromban.)

Marci tesóját - hogy ne kelljen annyi nevet megjegyezni - szintén Andrisnak hívják, és imádja a buszokat. Nélküle talán sosem vettük volna észre, hogy Szirkának 3 is van. Ő csak ezekkel játszott, míg itt volt. És pont úgy ejtette a buszt, mint Szirka.

Annak ellenére, hogy már régen nem találkoztunk (idén nem egy csoportba járunk), Szirka emlékezett a Marci nevére is.

Ekkor derült ki, hogy Szirka egyedül is be tud ülni a hintába. Ott szépen be is csatolja magát, úgyhogy kiszállni már nem tud.

Megmutatta nekik azt is, hogyan "alszik".

Itt már elég kókadt volt, de nem annyira, hogy be ne szálljon egy kis "főnökösdibe" Marcival.


Ellátogattak hozzánk Franciék is. A két lány nagyon szépen egymásra hangolódott, jól ki tudták találni, hogy mik azok a játékok, amiket mindketten szívesen játszanak. Szirka szépen szót is fogadott Francinak.
Sajnos én eléggé kimaradtam a szüleivel való beszélgetésből, mert Árminnal folyton benn kellett pocolnom a hálószobában.

Bölcsődét nyitottunk.
Ez is egy nagyon jó hangulatú találkozás volt, jó lesz majd később látni róla a fotót. (Mi tagadás, én rendszeresen nézegetem a blog korábbi bejegyzéseit.) Ekkor próbáltam először Árminnal töltött hátibatyut kötni és az egész együttlét olyan jó, anyaerősítő, napsugaras hangulatban zajlott. Szirka meg, aki ekkor a legnagyobb kicsi volt, a kislánynak öltöztetett Julival játszott.

Pomogácsék is beugrottak, de ők olyan sok remek fotót küldtek, hogy átszorultak egy következő posztba.