2009. június 15., hétfő

pomogácsparti

vót itt kérem minden:

mellszobor az asztalon


Anya gyermekével.
Más valakinek a gyermekével.


irigykedés


harácsolás
(ezek új mutatványok, Árminnal is gyakorolja: elveszi tőle a játékot és leteszi úgy, hogy már ne érje el)


Vetődő szeretéssel leterített kistestvér, a mozdulatokat memorizáló megfigyelővel.
(Ezt úgy tessenek elképzelni, hogy a gyanútlan - bár a jelek szerint tapasztalt és edzett - Áront Adél elkapja két kézzel, leteríti, ráfekszik és dögönyözi, miközben mindketten kacarásznak.)


Valamint kiderült, hogy a kalapdivat nem csak a családban öröklődik (ráadásul az utódról a felmenőre),


de ragályos is.

Búcsúzáskor éppen Árminoztam, ezért írásban köszöntek el tőlem:

Szerencsére az utolsó pillanatban ki tudtam jönni a személyes búcsúra, hiszen mindenki láthatja, hogy a jegyzőkönyv nem hiteles, mert nincs letanúzva!

1 megjegyzés:

wattacukor írta...

Nagyon aranyosak vagytok! Jó ilyen boldog arcokat látni :))

 
Clicky Web Analytics