Mindentvivő mese

Mostanában szerencsére nem túl sokat tévézünk/videózunk, de gyakran hallgatunk meséket. Nézős mesében a Kisvakond vitte a prímet (míg a DVD játszó vitte a lemezt), ezt gyakran kérte is. Hallgatósban csak odáig jutottunk, hogy
- Hallgassunk mesét?
- Jó.
- Melyik mesét hallgassuk? (Nincs válasz.) A kék csodatortát?
- Nem!
- A kismalacokat?
- Nem!
- Furcsa Borcsát?
- Nem!
stb., minden "Nem!", aztán végül valamit bekapcsoltam, ő meg örült neki. Most viszont van kedvenc, naponta többször is kéri, szerencsére sok része van. Itt jön:



Tegnap, amikor este, elalvás előtt megkérdeztem, hogy mit énekeljünk, nem is számítva válaszra, csak úgy időnyerésből, míg gondolkozom (nem szokott kérni), még akkor is azt mondta, hogy a Süsüt.

Ma gondoltam, hogy felveszek egy szép párbeszédet, amiben elmondja, mi a kedvenc meséje, de Szirka nem azért Szirka, hogy azt csinálja, amit én eltervezek.



(A té't azt jelenti: "tévét" és a végén a távkapcsolóért szalad.)