nem ettünk fagyit. Sem Szirka, sem én. Most viszont találtunk egy fagyizót, ahol tej-, tojás- és szójamentes fagylaltot is lehet kapni, Andris pedig egy nap meglepett minket néhány finom gombóccal.
Szirka különleges technikát használt: A nyelvét messzire kidugta, a végével, mint egy kiskanállal vett egy kis fagyit, megvárta, míg megolvad (mert a hideget különben nem szereti), behúzta a szájába, és azt mondta: nom (finom). Minden nyalásnál.
Angyali történet
2 napja

6 megjegyzés:
De vicces, mi is tegnap mentünk oda!:-) Nálunk sem evett a gyerkőc még élete eddigi 3 évében tölcséres fagyit, és nagyon édes volt, ahogy fogalma sem volt róla, mit kezdjen a tölcsérrel, meg az olvadó, lefolyó fagyival...:-)) És reggel persze ő is felkelés után kérte, hogy ma is menjünk oda fagyizni, nagyon nagy élmény volt neki...!:-)
A minden mentes tölcsér viszont sajna csak a nagyon hagyományos vizes tölcsérük, nekem legalábbis így mondták, úgyhogy a finom édes tölcsért inkább én ettem meg.:-)
Andrea, egy ötlet házi megoldásokra: http://macikonyha.blogspot.com/2008/02/nemis-ksznm.html
Bármilyen gyümölccsel meg lehet csinálni és nem kemény.
Hm, nemisbéka voltam. :)
Sziasztok!
Merre van ez a fagyizó? Nekünk is jó lenne! :-)
Üdv: Kriszti
Bocsi, először nem láttam a szememtől a linket!
Milyen jó, hogy Pesten még ilyen fagyizó is van. A lányomnak 3 ovis társa van, aki ekcémás, tej-, tojás-, vagy lisztérzékeny (vagy mind együtt) és itt sehol sincs ilyen jó kis fagyizó (Győr-Sopron-Megye), legalábbis nem tudok róla.
Megjegyzés küldése